Víz Keretirányelv hazai végrehajtásáról

Pannonhalmi Miklós
MOHOSZ Környezet- és Vízvédelmi Szakbizottság

"A víz élet, gondozzuk közösen"

Fontos: az országos víz-gyűjtőgazdálkodási tervet 2009. november 18.-ig lehet írásban véleményezni a www.vizeink.hu honlapon, ahol a tervekbe betekintés nyerhető. Ez azért is fontos, mivel az intézkedési programok közül azok megvalósítása várható, ami szerepel az országos vízgyűjtő-gazdálkodási tervben. A "vizes" EU pályázatok során szintén vizsgálni fogják a pályázat és a víz keretirányelv kapcsolódási pontjait. A keretirányelvről, az európai szintű végrehajtásról további információ szerezhető be a www.euvki.hu és a www.circa.europa.eu honlapokról.

Éljünk a lehetőséggel!

A Földön a víz az élet egyik alapvető eleme, ismereteink szerint folyékony halmazállapotban csak Földünkön fordul elő a Naprendszerben, hiányába nincs élet! Kék Bolygónk vízkészlete közel egymillió éve állandó és felszínének és több mint kétharmadát borítja víz. A rendelkezésre álló vízkészletek közül azonban csak 1% alkalmas emberi fogyasztásra. Az Európai Unió felszíni vizeinek 20%-át fenyegeti súlyos szennyezés. Hazánk vízkészleteinek 90%-a az országhatárokon túlról származik a Kárpát-medence vízgyűjtő szerepének és csekély kiterjedésének következtében. Az ország "kiszolgáltatottsága" különösen fontossá teszi egy a tagországok számára kötelező Víz Keretirányelv szomszédos országokkal történő összehangolt végrehajtását. A víz az egyik legkülönlegesebb természeti készletünk, megújuló, de nem szokásos kereskedelmi termék, sokkal inkább alapvető örökség, melynek használatát, hasznosítását a hosszú távú fenntarthatóság jegyében kell végezni. Az többek között a Víz Keretirányelv alapvető gondolata.

A víz keretirányelv végrehajtása védelmet biztosít minden víztípusnak, folyóknak, tavaknak, tenger menti vizeknek és a felszín alatti vizeknek. Nem veszi figyelembe az ország határokat, a közigazgatási egységeket - megyéket - a vízgazdálkodást vízgyűjtőkre szervezi meg. A végrehajtás eszköze a vízgyűjtő-gazdálkodási terv, melynek elkészítése biztosítja az érdekeltek és érintettek, a civil szervezetek - horgászok - az önkormányzatok, a mezőgazdaságban dolgozók részvételét a tervezési folyamatban. Szigorú előírásokat fogalmaz meg a jó állapot elérésére.

Mi is a jó állapot/potenciál? A jó állapot nem csak a jó vízminőséget jelenti, hanem alapvetően a vízhez kötődő élőhelyek zavartalanságát. A természetes környezetbe történő emberi beavatkozások az évszázadok során jelentős hatást gyakoroltak a vízi élővilágra, veszélyeztetve annak változatosságát a flóra és fauna fenntarthatóságát, beleértve a halakat is. Az olyan infrastrukturális beruházások, mint a vízerőművek, hajózás, árvízvédelem, vízkivételek, kül- és belterületi fejlesztések mind hatással voltak folyóinkra, illetve azok lakóira. Amennyiben a zavartalan állapot gazdaságosan már nem állítható helyre, illetve a rehabilitáció kedvezőtlenebb környezeti állapotokat idéz elő, a környezeti célkitűzés a jó ökológiai potenciál. A halak vonatkozásában ez azt jelenti, hogy biztosítani kell a vízi élőlények számára a szaporodás, vándorlás és táplálkozás feltételeit, amit élőhely rehabilitációval, hallépcsők, halátjárók létesítésével lehet elérni.

A halak a Víz Keretirányelv szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen Földünkön a legelterjedtebb gerinces fajok. Megtalálhatók a hegyvidéki patakokban, a mély tengerekben, az óceánok felszíni és mélységi vizeiben egyaránt. A gerincesek fajszáma tekintetében a Földön élő fajok 53%-át a halak teszik ki, a becsült 43.100 gerinces közül 23.000 a hal, a madarak 8.600, hüllők 5.000, az emlősök 4.500, míg a kétéltűek 2.000 fajjal jellemezhetők.

A halak kiváló indikátor szervezetek:
• Hosszú, akár 5-10 évet is élnek, ezért huzamosabb időszak változásait is jól mutatják.
• Könnyen lehet a vizsgálati anyagot begyűjteni.
• A fajhatározás különösebb szakértelem nélkül is biztonságosan elvégezhető.
• Nagyon sokféle módszerrel gyűjthetőek.
• A mintavétel módjának helyes megválasztásával elérhető, hogy a vizsgálati anyag károsodás nélkül vissza helyezhető a vízbe.
• Mivel a halak nagyon szoros kapcsolatban állnak a vízzel, így az abban lezajlódó folyamatokat gyorsan képesek jelezni.
• Igen sok információ gyűjthető egyetlen mérésből (halászatból) is.

A keretirányelv gyökeres változást jelent a vízgazdálkodás területén. Az Európai Unió Víz Keretirányelvét illeszteni kellett a hazai jogszabályrendszerbe. A Keretirányelv módszert ad a vizek állapotának meghatározására, határidőket ad az intézkedések megvalósítására, mérő-megfigyelő rendszerén keresztül ellenőrzi az intézkedések hatékonyságát és szankcionálja a végrehajtás elmaradását. Megköveteli a határon túli együttműködést, igényes környezeti célkitűzéseket határoz meg, érvényesíti a szennyező fizet elvet.

A víz keretirányelv végrehajtása során Magyarország a szükséges jogszabályokat meghozta, lehatárolta a tervezés legkisebb egységét, a víztesteket, elvégezte tipizálásukat, a vizek mérő-megfigyelő rendszerét átalakította a víztestek jellemzéséhez szükséges fizikai-kémiai és biológiai vizsgálati igényeknek megfelelően. Elvégezte a vizek minősítését, meghatározta a környezeti célkitűzéseket és kidolgozta az azok eléréséhez szükséges intézkedési programokat. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv ezeket az intézkedéseket foglalja egységes kertbe, a tervezési alegységeken, melynek összegzése az országos vízgyűjtő-gazdálkodási tervben testesül meg. A tervezés a nyitott módszert követi, azaz az érdekelteket a tervezési folyamatba be kell vonni. Az országos vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés befejezésének határideje 2009. december 22. majd elindulhat a megvalósítás és a részletes tervezés. A VGT-re épülhetnek majd a konkrét projekt javaslatok, jogszabályi változások, a támogatási rendszerek céljai és prioritásai, illetve a végrehajtás kritériumrendszerei. A víztestek (vízfolyás szakasz, állóvíz) szintjén történő kivitelezés pedig a konkrét területhez kötődő érdekeltek (állam, önkormányzat, gazdálkodó szervezet vagy magánszemély) feladata lesz 2010-1012 között, illetve azt követően, 6 éves ciklusokban. A végrehajtás folyamatában fontos szerepet töltenek be a különböző országos és helyi, valamint az EU által támogatott projektek. A tervezési feladatok végrehajtása.

Az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítésének és a tervezés országos koordinációjának felelőse a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Budapest.

A részvízgyűjtő tervek felelősei:

Duna részvízgyűjtő: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr
Tisza részvízgyűjtő: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szolnok
Dráva részvízgyűjtő: Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs
Balaton részvízgyűjtő: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár

A 42 alegységi terv elkészítése és helyi szinten az érdekeltek bevonása a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság feladata, együttműködve a nemzeti park igazgatóságokkal és a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekkel.
VKI monitor ábra

Fontos: az országos víz-gyűjtőgazdálkodási tervet 2009. november 18.-ig lehet írásban véleményezni a www.vizeink.hu honlapon, ahol a tervekbe betekintés nyerhető. Ez azért is fontos, mivel az intézkedési programok közül azok megvalósítása várható, ami szerepel az országos vízgyűjtő-gazdálkodási tervben. A "vizes" EU pályázatok során szintén vizsgálni fogják a pályázat és a víz keretirányelv kapcsolódási pontjait. A keretirányelvről, az európai szintű végrehajtásról további információ szerezhető be a www.euvki.hu és a www.circa.europa.eu honlapokról.

Éljünk a lehetőséggel!