Horgászszövetségekről!
A 2010-es területi jegyárakhoz kattintson ide!
A Magyar Horgász hivatalos honlapja
Időjárás
Vízállások
Vízállások
Széltérkép
2006 eleje óta

oldalt töltöttek le
honlapunkról!
Levélküldés: mohosz@mohosz.hu English version Deutsch version Version français

Pilismaróti Felső-öböl és horgászata

Vízterület elhelyezkedése:

Az öböl mesterségesen, kavicsbányászat következtében létrehozott Duna-öblözet, mely a Duna partján az 1704,8 és az 1706,7 fkm-re párhuzamosan, a szobi révhez és az erdészeti pihenőhöz vezető két aszfaltozott út között terül el.

Területe: 70 hektár

A vízterület fekvése és infrastruktúrája

A Duna-kanyar jobb parti oldalán, Pilismarót község határában fekszik, átellenben a Duna bal partján lévő Szobbal és Zebegénnyel. Maga az öböl a Dunával párhuzamosan, a szobi révhez és az erdészeti pihenőhöz vezető két aszfaltozott közút között terül el. Gépkocsival a 11-es országúton érhető el, mégpedig délkeleti vége a pilismaróti templom közeléből lefordulva, északnyugati a szobi révhez utaló táblánál elfordulva.

Távolsága Budapesttől 55 km, Esztergomtól 10 km. Hosszanti partjain dűlőúton lehet közlekedni. Az öböl közvetlen közelében két kemping található délkeleti irányban. Az egyik közvetlen mellette, a másik mintegy 500 méterre a zebegényi átkelő kishajójárat kikötőjénél. Itt a faházak mellett sátorban is lehet lakni. Esztergom és Visegrád közelsége folytán ezek idegenforgalmi nevezetességei is szerepet kaphatnak a családi horgász-kirándulásokban, hiszen nemzeti múltunk történelmi emlékeinek meglátogatása kedvelt uticél. A Dunai öböl fekvése és jó megközelíthetősége miatt a közeli Pest és Komárom-Esztergom megyéből érkező horgászokon kívül a fővárosiak is szívesen látogatják.

A vízterület létrejötte, jellemzése, élőhelyi adottsága

A Duna hajdani ősállapotában a medre helyenként a mostanitól eltérően és szélesebben helyezkedett el. A szárazra került kavicsteraszokat az évszázadok alatt termőréteg takarta be. Így volt ez az öböl területén is, ahol a kavics kitermelését a hatvanas években kezdték meg és annak különös lendületet adott a nagymarosi vízlépcső rendszer kiépítésének megkezdése nyersanyag forrásként. A kitermelést kotróhajókkal végezték, amelyek részére mintegy 300 méter széles bejáratot alakítottak ki a Dunáról. Ma is ezen folyik a vízi közlekedés és a teherszállítás.

A vízterület a Duna magyarországi szakaszán szinte egyedülálló élőhelyet képvisel, mert a többi fővárosi öböl, de akár a bajai sem nagyságra, sem jellegét tekintve nem hasonlítható hozzá. Amint egy 1.900 méter hosszú és átlagosan 370 méter széles öblözet átlagos vízmélysége 4 m, de a kavicstermelés természetéből kifolyólag helyenként 5-8-10 méteres "kutak" is találhatók benne. Az időközben megtelepedő vizinövényzet (hínár) az ívási és ivadék-megmaradási feltételeket javítja. Vize élesen, szembetűnően elválasztódik a Dunáétól, halállományát tartósan ott élő, valamint átmenetileg megjelenő fajok jellemzik.

A halfaunának állandó tagjai a ponty, a keszegfélék (elsősorban a dévér- és a karikakeszeg, a vörösszárnyú keszeg, a bodorka), igen jelentős a ragadozó állomány (a süllő, a csuka, balin és a harcsa), mindig megtalálható az ezüstkárász és a legfontosabb takarmányhal, a szélhajtó küsz, illetve az utóbbi években a géb.

Az öböl teljes nyitottsága folytán a Duna vízállásának és az időjárás változása függvényében a halállomány egy része bármikor mozgásban lehet, megjelenhet a szilvaorrú keszeg, a paduc, a jász, a márna, az amur, a fehér- és a pettyes busa. Az öböl kedvező adottságánál fogva több halfaj kedvelt ívóhelye, melyek közül legjelentősebb a süllő és a csuka ívása, szaporodása. Az ivadék-megmaradás feltételei a nyílt vizű Dunáénál kedvezőbbek.

Kedvező a vízminőségre, hogy az esetleg levonuló vízszennyezés legfeljebb erősebb áradás esetén hat az öböl vízminőségére, de már teltebb Duna-mederben erősebben hígulva.


A horgászati hasznosítás története és helyzete

A mesterséges öböl létrehozását, kikotrását követően hamar felfigyeltek a horgászok a jelentős parti területekkel rendelkező vízre. A terület, mivel nem volt a Duna része, csak egy hajózást biztosító nyiladékkal volt összefüggésben a folyóval, így az attól függetlenül üzemeltethető vízterületté vált. Ezért kezdeményezték a Komárom-Esztergom megyei horgász-szervezetek és az országos szövetség, hogy önálló vízterületként legyen regisztrálva. Ennek az önálló vízterületnek halászati jogát kapta meg 1992-ben az országos szövetség, míg a víz tényleges halászati hasznosítója a megyei szövetség lett.

A horgászkezelésbe kerülést követően megindultak a halasítások, melyek messze meghaladták a környező folyószakasz teljes halasítását. A horgászati érdeklődés a jó fekvés, a jó és változatos halállomány, az állóvíz jelleg és a könnyű megközelíthetőség miatt folyamatosan nőtt.

Az öböl a horgászat mellett más vízisportok, hétvégi kirándulások céljaiként is egyre népszerűbb lett. Ezáltal jelentős hatással volt a közvetlen mellette fekvő Pilismarót és a közeli települések turisztikai, idegenforgalmi látogatottságára. Az öböl felé irányuló turisztikában még ma is a családi horgászturizmus a jellemző, meghatározó. Ezt bizonyítja, hogy az ide kiadott éves jegyek darabszámát meghaladja a napi területi engedélyek száma. Az öböl igen változatos halfaunájában, melyben csak időszakosan, és nem meghatározóan vannak jelen reofil, folyóvizet kedvelő fajok, elsősorban a horgászatilag jelentős értéket biztosító fajok (ponty, süllő, csuka, balin) a meghatározóak, és a másodrendű haszonhalak közül az állóvizet kedvelő keszegfélék, kárász a jellemzőek.

Az öböl élő kapcsolatban van - ha szűk kapun keresztül is - a Dunával, ezért is merült fel a haljelölési igény annak tisztázására, hogy az ide telepített kétéves vagy annál idősebb halfajok egyedei mennyire választják állandó élőhelyüknek a vizet, illetve milyen arányuk vándorol ki a folyóra. A haljelölések, melyek kezdetben kopoltyú-krotáliával, majd korszerűbb csöves haljelekkel folytatódtak, zömmel bebizonyították, hogy a telepített pontyállomány a nagy területű öblözetben jól érzi magát, megfelelő élőhelyet talál, és kis százalékban vándorol el.

Az öbölben az elmúlt években több rekord méretű hal is horogra került, mely tovább növelte a horgászok érdeklődését. A rekordhalak általában olyan fajokból származnak, melyek állományát a hasznosító szövetség rendszeresen telepíti.

A vízminőség alakulása és a horgászok környezetvédelmi tevékenysége

Az öböl vízminőségi adottsága jó, vize általában kavicsrétegen át szűrt víz, csak magasabb vízállások következtében azonosul teljesen a Duna-vízzel. Ennek következtében a Duna ezen a szakaszon III-IV. osztályba sorolt vizénél nagyságrenddel jobb. A vízminőség megőrzése a térségben érdekeltek közös ügye, hogy az idelátogató turista rendszeresen vissza is térjen

A horgászrendben a hasznosító nyomatékosan felhívja az itt horgászók figyelmét az öböl vizének és környezetének megóvására. Sajnos nincs könnyű dolga a hasznosító horgászszervezetnek, mivel a vízterület igen kedvelt a fürdőzők és egyéb vízi sportot űzők körében, ezért a keletkezett hulladék és szemét egy jelentős része más vízhasználóktól származik. A halászati hasznosítóra a szemét összegyűjtése és elszállítása nagy terhet ró, ezért igyekezett az elmúlt időszakban összefogni a területért felelős önkormányzattal.

A horgászat szervezettsége

Az ide látogatók és rendszeresen itt horgászók elsősorban három térségből jönnek: Komárom-Esztergom megyéből, a fővárosból és Pest megyéből, illetve Nógrád megyéből, de igen sokan ennél távolabbról is felkeresik ezt a horgászvizet, a horgászatot összekötve egy Duna-kanyari kirándulással. A 2000. évben a halászati haszonbérletre kiírt pályázatot a Horgászegyesületek Komárom-Esztergom megyei Szövetsége, a Pilismaróti Önkormányzattal és a Magyar Országos Horgász Szövetséggel közösen nyerte el tizenöt évre. A meghatározó hasznosítást a megyei szövetség végzi és a hasznosítással kapcsolatosan időről-időre egyeztet a másik két szervezettel is. A korábban még csak időszakosan és ritkán látogatott víz mára kedvelt horgászvízzé vált, nem csak az éves engedéllyel idelátogató, de a növekvő napijegyes horgászok körében is.

Megvásárolható területi engedélyek és áraik 2014-ben
FelnőttIfjúsági
éves 10 naposnapiéves 10 naposnapi
8000 3500 1800 2000 1000200


Területi engedélyek beszerezhetőek:

Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége
(Tatabánya II. Bánhidai ltp. 107. tel: 34-310-453)

Komáromban a Németh horgászboltban
(Komárom, Igmándi u. 16.)

Lábatlanon Oláh Ferenc fotóműtermében
(Lábatlan, Rákóczi u. 135/A)

Szobi Rév pilismaróti állomásának büféjében
(Pilismarót, Szobi rév u. 1.)

Duna-menti horgászegyesületeknél

Budapesten a Nagybudapesti Horgászok Egyesülete boltjaiban
(Bp. XI., Lágymányosi u. 14. és Bp. V., Váci u. 46.)

Peremvárosi Horgászok Egyesületénél
(Budapest, XVIII., Baross G. u. 12.)

Kék Dunai Horgász Egyesületnél
(Budapest, III., Szentendrei u. 18.)

További információ kérhető:

Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége
Tatabánya II. Bánhidai ltp. 107.
Tel: 06-34-310-453

Link: Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége

A MOHOSZ agárdi horgásztanyája
Határrét!
Vízvizsgálatok a MOHOSZ laboratóriumában
MOHOSZ szakkiadványok!
F I G Y E L E M !
Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) H-1124 Budapest Korompai u. 17. vagy H-1511 Budapest Pf.: 7.
Minden jog fenntartva! © 2004-2014