EU Víz Keretirányelv:
Az erősen módosított víztestek kijelölése

Az európai folyók és tavak morfológiai, fizikai-kémiai és biológiai megváltoztatása több ezer évvel ezelőtt kezdődött meg. A vízfolyások, víztestek oly mértékben változtak meg, hogy az emberiség elérkezettnek látta az időt azok teljes, vagy részleges helyreállítására a korábbi "eredeti" állapotok elérésére.

A Európai Unió a Víz Keretirányelven keresztül ad ehhez a folyamathoz módszertant és határidőket. A fő cél az összes felszíni vízfolyások esetében legalább a jó állapot elérése 2015-re, ami egy felszíni víztestnek azt az állapotát jelenti, amikor annak ökológiai és kémiai állapota is legalább "jó" minősítésű.

Az emberi tevékenységgel létrehozott felszíni víztestek a mesterséges víztestek, az összes többi felszíni víztestet az első megközelítésben természetes felszíni víztestként kell értékelni.

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK Irányelv - az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén - 2. cikk értelmében az "Erősen módosított víztest" egy olyan felszíni víztestet jelent, amely emberi tevékenységből származó fizikai változások eredményeként jellegében lényegesen megváltozott, és amelyet a tagállam a II. melléklet előírásai szerint ekként kijelölt.

A fentiekből kitűnik, hogy az erősen módosított víztestek kategóriába történő sorolás alapvető és egyetlen tényezője az emberi tevékenységből származó fizikai változások, illetve azok megváltoztatásának hatásai.

Erősen módosított víztestek

A tagállamok egy felszíni víztestet mesterségessé, vagy jelentősen módosítottá nyilváníthatnak, ha a jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges intézkedések jelentős mértékben káros hatással lehetnek a
- tágabb környezetre,
- a hajózásra, beleértve a kikötői létesítményeket, vagy a szabadidő eltöltésére,
- víztározási, ivóvízellátási, energiatermelési, öntözési célú tevékenységekre,
- folyószabályozásra, árvízvédelemre, vízrendezésre, vagy,
- más egyenértékűen fontos, fenntartható fejlesztési tevékenységekre,
- a hasznos célkitűzések elérése aránytalan költségeket, illetve műszaki beavatkozásokat igényelne.

Az emberi tevékenységgel létrehozott felszíni mesterséges víztestek pl.:
- hajózó, erőművi, öntöző és vízelvezető csatornák,
- emberi tevékenységgel létrehozott tározók,
- bányatavak,
- mesterséges halastavak, azaz a közvetlen emberi beavatkozás által létesített víztestek.

Amennyiben az alapvető cél - a jó ökológia állapot - azaz a folyó vízjárása, az áramlás mértéke és dinamikája, kapcsolata a felszín alatti vizekkel zavartalan, a folytonosságot nem akadályozzák antropogén behatások, a vízi szervezetek vándorlása szintén zavartalan. A folyó folytonossága lehetővé teszi a szabad hordalékszállítást. Ha a morfológiai viszonyok, azaz a mederalakulatok, a mélység és a szélesség, az áramlási sebességek, a parti sáv viszonyai nem zavartalanok, illetve ez az állapot nem érhető el, akkor meg kell vizsgálni, hogy ennek okát a fizikai tényezők között kell-e keresni és amennyiben ez igaz, akkor ezeket, a kezdetben természetes jellegű vizeket az erősen módosított víztestek közé lehet besorolni. Jó példa erre, ha a folyó, illetve folyószakasz morfológiai struktúráját nem lehet megváltoztatni, mivel jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna a már meglévő hasznosításokra, olyanokra, mint a hajózás, az ivóvízellátás, vagy vízienergia termelés. Ez esetenként csak a folyó bizonyos szakaszára alkalmazható. A folyó ennek megfelelően részekre, víztestekre osztható, így a fizikai szempontból érintetlen folyószakaszra az erősen módosított folyószakasz is gyakorolhat jelentős fizikai hatást.

Az EU Víz Keretirányelv a tagországok számára kötelezővé teszi a felszíni víztestek meghatározását, illetve azok mesterséges, vagy erősen módosított víztest kategórába történő besorolását, hogy teljesüljenek az Irányelv célkitűzései, azaz a jó ökológiai potenciál és a felszíni víz jó kémiai állapotának elérése a hatálybalépést követő 15 éven belül, 2015 december 22.-ig. Egyéb felszíni vizek esetében a cél a már említett a jó ökológiai állapot elérése. Az erősen módosított víztestek követelménye tehát a jó ökológiai potenciál és a jó kémiai állapot célkitűzések elérése és a víztestek erősen módosítottá történő kijelölése nem azt jelenti, hogy el lehet kerülni az alapvető ökológiai és kémiai célkitűzéseket.

Amennyiben az EU VKI hatályba lépését követő 15 év alatt a folyógazdálkodás keretében a jó ökológiai állapot elérhető, nem szükséges a víztestet az erősen módosított víztestek közé sorolni.

Jó ökológiai állapot az erősen módosított víztestek esetében: A jó környezetvédelmi gyakorlat által elvégzett, a módosításokat mérséklő helyreállítási beavatkozások, intézkedések melyek biztosítják a víztest kontinuitását -folytonosságát - a fauna vándorlását, a szaporodási, fejlődési és táplálkozási helyeket mind a vízi flóra és fauna számára. A helyi viszonyok függvényében figyelembe veendő továbbá a vízrendszerek kapcsolata a környező területekkel (mocsarak, mellékágak, wetland-ek, partmenti vegetáció), a lebegőanyag és az üledék szabad mozgása, az ökológiai kritériumok alá rendelt vízjárás, valamint a felszíni és felszín alatti vizek kapcsolata.

A víztestek erősen módosított csoportba történő sorolása nem jelenti azt a lehetőséget, hogy nem kell elérni az ökológiai és kémiai célkitűzéseket. A jó ökológiai állapot nem korlátozás, hanem egy ökológiai célkitűzés, melynek elérése saját módján nagy kihívásokat jelent. A kijelölés azt jelenti, hogy a célkitűzések lehetőséget adnak a gazdálkodásra, de nem engedik meg a visszafordíthatatlan ökológiai változtatásokat.

Az erősen módosított víztestként meghatározott vizekre az ajánlott állapotot a maximális ökológiai állapot jelenti. A jó ökológiai potenciál csak kis mértékben tér el a maximális ökológiai potenciáltól.

A felszíni víztestek ideiglenes besorolását az erősen módosított víztestek kategóriájába 2004.-ig kell elvégezni, véglegesítésükre a vízgyűjtő gazdálkodási tervben 2009-ben kerül sor, majd hatévente rendszeresen felül kell vizsgálni ugyancsak a vízgyűjtő gazdálkodási tervben.

A kijelölést megalapozó fontosabb hatások
Hajózás fontosabb egyedi hatásai:
- a folyófolytonosság megszakítása (zsilipek, gátak, duzzasztók)
- a hordalékszállítás akadályozása (zsilipek, gátak, duzzasztók)
- hajózóút fenntartás/kotrás
- folyószabályozás, kanyarulat átvágása
- hajózóút kialakítása a folyómederben
- parterősítés/biztosítás (kőszórás, betonozás, betonblokkok)
- a mellékágak, wetland-ek leválasztása
- rakpartok építése
- a vízinövényzet mechanikai károsítása

Árvízvédelem fontosabb egyedi hatásai:
- ártér és wetland vesztés (töltések)
- a folyófolytonosság megszakítása (gátak, duzzasztók)
- a hordalékszállítás akadályozása (gátak, duzzasztók)
- folyószabályozás, átvágások
- keresztszelvény változtatás
- parterősítés/biztosítás (kőszórás, betonozás, betonblokkok)
- a mellékágak, wetland-ek leválasztása

Vízierőművek egyedi hatásai:
- a folyófolytonosság megszakítása (gátak, duzzasztók)
- a hordalékszállítás akadályozása (gátak, duzzasztók)
- hajózóút kialakítása a folyómederben
- folyószabályozás, átvágások
- vízsebesség csökkenés
- vízhozam változás (extrém vízszintváltozás)
- a fauna károsodása a turbinák miatt

Mező/erdőgazdálkodás egyedi hatásai:
- gátak duzzasztók öntözővíz kivétel céljából
- folyószabályozás, átvágások
- a keresztszelvény megváltoztatása
- mellékágak és wetland-ek leválasztása
- belvízmentesítés
- talajerózió

Vízellátás egyedi hatásai:
- a folyókontinuitás megszakítása (duzzasztók)
- a hordalékszállítás akadályozása (duzzasztók)
- folyószabályozás, átvágások
- parterősítés/biztosítás (kőszórás, betonozás, betonblokkok)
- mellékágak és wetland-ek leválasztása

Urbanizáció egyedi hatásai:
- folyószabályozás, átvágások
- a keresztszelvény megváltoztatása
- parterősítés/biztosítás (kőszórás, betonozás, betonblokkok)
- mellékágak és wetland-ek leválasztása
- partvédő művek, partfalak építése
- ártér és wetland vesztés (töltések)
- belvízelvezetés

Az egyedi hatások pozitív és negatív értékelése lehetőséget ad az erősen módosított víztest kategóriai kijelölésére, vagy elvetésére. A pozitív eredmény azt jelenti, hogy az adott egyedi hatás beavatkozásokkal kiküszöbölhető és el lehet érni a jó ökológiai minőséget (állapotot). A negatív eredmény arra utal, hogy a hatások olyan erősek, hogy a víztestet az erősen módosított kategóriába kell sorolni. Ebben az összefüggésben a hatás osztályozása függhet a beavatkozás intenzitásától/mértékétől.

Dr Pannonhalmi Miklós
osztályvezető
Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr
(A cikk megjelent a horgászegyesületi vezetők részére készített Horgászati Tájékoztatóban)

Vissza a szakmai cikklistához